A szemszárazság a könnyhiány vagy könnyvesztés kapcsán kialakuló könnyfilm károsodás. Mivel nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű könny, ezért a szemfelszín túlságosan száraz.

A könnyfilm feladata:

-    a szaru- és kötőhártya állandó nedvesen tartása

-    a külső szaruhártyaréteg oxigén- és tápanyag-ellátása

-    a szem védelme a külső bakteriális és vírusos támadásoktól

-   a bekerülő idegentestek (pl. porszemek) kiöblítése, eltávolítása

A folyamatosan termelődő, napi 1-3 ml, könnyet 5-10 másodpercenkénti pislogással oszlatjuk el a szemfelszínen, hogy annak felületén mindig kellő mennyiségű legyen belőle. Hiányában a szaru- és kötőhártya pislogásra fájdalmas, érzékeny és sérülékeny lesz. Ha a szem viszket és ég, a látás is homályossá válhat.

A szemszárazság okai

A lehetséges okok megértéséhez érdemes összefoglalni a szemet fedő, három rétegre tagolható, könnyfilm összetételét és kialakulását.

A könnyfilm 90%-át a legvastagabb, középső, vizes réteg alkotja. A könny tartalmaz különböző immunrendszeri, antibakteriális fehérjéket, hormonokat és síkosító fehérje komponenseket, ionokat, valamint olajos lipid alkotó részeket.  Ezek főleg módosult faggyúmirigyek, a Meibom-mirigyek termékei. A lipidek a könnyfilm legkülső, olajos rétegét alkotják, amely a könny párolgását és a szemhéjak szélének benedvesítését hivatott megakadályozni. Hiányában csaknem tízszer olyan gyorsan párologna el könnyünk a szemfelszínről.

A könnyfilm legbelső, nyákos (mucinózus) rétegének fő komponensei, a különböző fehérjék. Ez a réteg a könny tapadását biztosítja a szaruhártyához és a legtökéletesebb komfortérzést biztosítja.

A könnyhiány majdnem mindig a könnyfilm víztartalmának megfogyatkozását jelenti, ami létrejöhet azáltal, hogy nem termelődik elég könny, vagy pedig úgy, hogy valamiért túlságosan hamar elpárolog, elvész a szem felszínéről. Mindkét esetben az egészségesnél koncentráltabb, sűrűbb könnyfilm borítja a szemet.

A könnyfilm fokozott párolgását szintén több tényező okozhatja, illetve segítheti elő. Az egyik legfőbb ok, ha a szemhéjak közötti rés túlságosan nagy, ami lehet veleszületett adottság, pajzsmirigybetegség vagy akár kellő körültekintés nélkül végzett szépészeti műtét következménye is. A párolgás mértékét növelik, és a tüneteket tovább rontják a kedvezőtlen klimatikus viszonyok (száraz szobalevegő, gyakran a helytelenül üzemeltetett légkondicionáló berendezés stb.).

A párolgás fokozódásával jár továbbá, ha a felső és alsó szemhéjban ülő Meibom-mirigy működése csökken, vagy rosszul működik, szemhéjszéli gyulladás kapcsán. Az összes eset mintegy 80 százalékában az okok a párolgás gátló olajos réteg hiányosságaival vannak összefüggésben.

Idősebb korban mindkét alapvető ok közrejátszik a fokozódó szemszárazságban. Egyrészt kevesebb könny termelődik a szaruhártya lassan kialakuló érzéketlensége miatt, másrészt lanyhul a könnymirigyek, illetve a Meibom-mirigyek működése. Általában ezt valamelyest ellensúlyozza a felső szemhéj megereszkedése, így a szemhéjrés némileg zártabb, ezért kisebb a párolgó felület.

A könnytermelést hormonális változások is befolyásolhatják. Nőknél a változókori androgénszint-csökkenés egyik magyarázata, hogy ebben az életszakaszban, és nőkben miért gyakoribb a betegség.

Számítógép használat közben a képernyőt figyelve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazság-érzést okoz.

A száraz szemhez hasonló tüneteket produkálnak a krónikus szemirritációk, melyek különböző betegségek és környezeti tényezők (por, oldószerek gőzei, száraz szobalevegő, égéstermékek és kipufogógázok, esetleg kozmetikumok stb.) nyomán alakulnak ki, de a diagnózis során ezeket el kell különíteni a szemszárazságtól és annak egyéb okaitól.

A szemszárazság tünetei, kórlefolyása

Kezdetben a szemet kicsit száraznak érzi az ember, mintha porszem vagy szempilla ment volna bele, ezért gyakrabban hunyorog vagy pislog. A kötőhártya kipirosodása már tartósabb irritációt jelez. A szem égni, fájni kezd, hiszen a szaruhártya érzékenyebb a szemet irritáló valamennyi mechanikai, kémiai és egyéb behatásra. Minden olyan ingerre, ami folytonos pislogásra készteti a szemet, legyen az füst, por vagy bármilyen gáznemű kémiai anyag, netán túl erős fény, könnyréteg hiánya miatt a szem fokozottan érzékeny, a pislantás fájdalmas.

A könnyhiány miatt a reggeli ébredés után fájdalmas és nehézkes a szem kinyitása.

Ma már pontosan tudható, hogy az egyre kellemetlenebb tünetek hátterében a "száraz szem" fokozatos kialakulásának mely történései zajlanak. A könny mennyiségének csökkenése, megváltozott összetétele egyúttal mindig töményebb, koncentráltabb könnyet is jelent. A koncentrált könny megjelenése egy idő után óhatatlanul a kötőhártya kehelysejtjeinek eltűnésével, számuk csökkenésével jár.

A szemszárazságban szenvedők esetében a folyamatos könnyellátás szenved csorbát, ezért a szemhéj minduntalan bekövetkező súrlódása és az általa keltett mechanikai inger reflexes úton rendellenes könnytermelést válthat ki. Így - bár ellentmondásosnak tűnik - éppen a szemszárazságban szenvedőknél fordul elő, hogy fokozott könnycsorgás próbálja ellensúlyozni a bajt.

Az elhanyagolt száraz szem szövődményei lehetnek nem gyógyuló szaruhártya-hámhiány, elfertőződő szaruhártyasebek, fekélyek.

A szemszárazság az egyik leggyakoribb szembetegség. Több okból fakadóan alakulhat ki, például. számítógép előtti munkavégzés, könnyfilm víztartalmának csökkenése, ha a szemhéjak közötti ré túlságosan nagy. Változókorban lévő nőknél különösen gyakori a hormonális okok miatt. A szemszárazág megelőzéséről, kezeléséről előző bejegyzésemben olvashat. Kattintson ide érte. 

Forrás: Máriáss Márta cikke - házipatika.com, kép forrasa: hazipatika.com