Előző bejegyzésemben a szem felépítéséről és a szem segédberendezéseiről írtam. Mostani írásom a különböző fénytörési hibákról (távollátás, rövidlátásról) szól, és megtudhatja, hogy mi a különbség a zöld – és szürkehályog között.

A külvilágból érező információk közel 90 %-át szemünkön keresztül érzékeljük, ezért joggal nevezhetjük az egyik legfontosabb érzékszervünknek. De vajon hogy működik ez a mindössze pár centiméter átmérőjű kicsi szervünk?

Sokszor jön be hozzám az üzletbe olyan vevő, akinek kilazult a szemüvege „nyele” vagy elhagyta „azt a párnás részt az orránál”.  Ilyenkor mindig majdnem megmosolygom őket, szakmai ártalom, hiszen én mondhatjuk, hogy szemüvegekkel kelek és fekszem. Aztán eszembe jut, hogy nem egy látszerész kollégával állok szemben, hanem egy szemüveg viselővel, aki nem tudja, hogy mit hogy hívnak egy szemüvegen. Honnan is tudná, hiszen nem az ő szakmája!

… kérdezte egy idősebb vevőm a napokban.

Szemüvegesnek lenni jó dolog, mert a szemüveg öltöztet, jól látunk vele, a divatról sem kell lemondanunk, hiszen rengeteg keret és lencse közül választhatunk.

A pár száz forintos, előre gyártott szemüvegek, eredeti célja az volt, hogy egy olcsó, könnyen pótolható darab legyen táskánk alján arra az esetre, ha otthon hagyjuk szemüvegünket vagy pl. eltörik az olvasó szemüvegünk és még nem készült el az új, addig is legyen mit viselnünk. Hosszabb viselésre nem alkalmas, egy vésztartalék, mert tulajdonképpen egy szemüveg keretbe foglalt nagyítóról van szó. Sajnos Magyarországon a mai napig elterjedt dolog, sokan egész nap viselik, sokat ártva a szemüknek. Önnek kedves olvasó, ezt nem feladata átlátni, de nekem, aki ebben a szakmában élek ez felháborító.

A szemüveg manapság egyáltalán nem luxus cikk, az utcán sétálva 10 emberből hétnek szinte biztos, hogy van. Nem volt ez mindig így, hosszú évszázadokra volt szükség ahhoz, hogy széles körben elterjedjen. Magyarországi elterjedését a Calderoni és Libál családoknak köszönhetjük.

Felmerülhet a kedves olvasóban a kérdés, hogy vajon miért kezdtem el blogot írni.